Csőszerelvények – Típusok és alkalmazások

A csőszerelvények a csövek és a tömlők biztonságos csatlakoztatására szolgálnak. Ezeket pneumatikus, valamint hidraulikus és egyéb folyadékszállító rendszerekben használják. Azonban vákuumos csövekhez megfelelő szerelvények és adapterek is rendelkezésre állnak. E rendszerek fontos összetevőjeként alapvető fontosságú, hogy a csőszerelvények megbízhatóan és biztonságosan csatlakoztassák a csatlakoztatandó alkatrészeket. Ezzel egyidőben rendeltetésük, hogy véglegesen megakadályozzák a folyadékok vagy gázok bejutását vagy kijutását. Ez a cikk a különböző típusú csőszerelvényeket és azok lehetséges felhasználási módjait mutatja be, és segít kiválasztani az alkalmazáshoz legjobban illő csőszerelvényt.

A csőcsatlakozásokról általában

A csövek csatlakoztatásának számos módja van. A rendelkezésre álló csatlakozási módszerek kiválasztása nagyban függ a csatlakozás későbbi hozzáférhetőségétől, a csatlakoztatandó anyagtól, a nyomástól és a közeg típusától, valamint a csatlakozásra vagy az egész rendszerre vonatkozó speciális követelményektől. A csőcsatlakozó elemeket gyakran nevezik szerelvényeknek. A szerelvények csak egyike a csövek csatlakoztatásának számos módszerének.

Általánosságban a csőcsatlakozók oldható és nem oldható csatlakozásai között kell különbséget tenni. Míg a kioldható csőcsatlakozások lehetővé teszik a könnyű összeszerelést és a nem roncsoló szétszerelést, a nem kioldható csatlakozások csak az anyag egy részének megsemmisítésével oldhatók fel. Az oldható csatlakozásokkal ellentétben ezért a nem leoldható csatlakozások nem használhatók a hozzáférhető területeken.

Az oldható csatlakozások jellemzően csőcsatlakozókkal készülnek, például menetes csatlakozásokkal vagy csavaros szerelvényekkel, kompressziós szerelvényekkel, karimás csatlakozásokkal vagy csőcsatlakozókkal. A kioldható csőcsatlakozások közé tartoznak a hüvelycsatlakozások, a mandzsettacsatlakozások és a dugaszolható csatlakozások is. Az oldható csatlakozásokat gyakran szerelvényeknek és csatlakozóknak nevezik. Mindkettő a csatlakozók alcsoportja, de a következőkben különböznek: A szerelvények egyszerű és tartós csatlakozást biztosítanak. A csatlakozók viszont a tömlők és csövek gyors csatlakoztatására vagy leválasztására szolgálnak. Integrált elzárószelepek is hozzáadhatók az áramlás automatikus leállításához a csövek leválasztása után.

A nem leoldható csőcsatlakozások általában valamivel összetettebbek, mint a leoldható csőcsatlakozások: A csövek egymással vagy a megfelelő csőcsatlakozókkal vannak hegesztve, ragasztva vagy forrasztva. Ez a fajta csatlakozás különösen nagy terhelésnek kitett vagy később már nem hozzáférhető csővezetékek esetén ajánlott. E célból a szerelvények és csatlakozók széles választéka is rendelkezésre áll. Ide tartoznak például a présszerelvények és a csúszógyűrűs csatlakozások.

Milyen alapvető csőcsatlakozók léteznek?

A csőcsatlakozók különböző feladatokat látnak el: Ezek például csövek csatlakoztatására, leszűkítésére vagy elágaztatására szolgálnak egy csőrendszerben. Az alábbiakban részletesebben bemutatjuk a különböző csőcsatlakozókat és azok tipikus felhasználási módjait.

Csőcsatlakozók

A csőcsatlakozók lehetővé teszik a csövek gyors, egyszerű és rugalmas csatlakoztatását és leválasztását. A csőcsatlakozók különösen alkalmasak, ha a csőszegmenseket gyakrabban kell szétválasztani vagy cserélni. Ezeket például olyan víz- és sűrített levegős rendszerekben használják, amelyek beállítást és karbantartást igényelnek. Példák a csőcsatlakozókra: Csavaros csatlakozók, aljzatok.

Példa egy pneumatikus gyorscsatlakozóra a MISUMI-tól
Példa különböző csatlakozóelemekre és egy csőelosztóra

Csőelosztók

A csőelosztók a közegeket, például a vizet, a sűrített levegőt vagy a hidraulikafolyadékokat több kimeneti pontra osztják szét. A szaniterrendszerekben biztosítják a biztonságos és hatékony vízellátást az épületekben vagy a gyártólétesítményekben. Pneumatikus csőelosztók sűrített levegő, például gépek ellátására, hidraulikus csőelosztók pedig hidraulikafolyadékok ellátására szolgálnak. Vákuumrendszerekben a csőelosztók biztosítják a negatív nyomás egyenletes eloszlását több ponton.

Könyökök és szögcsatlakozók

A könyökök és a szögcsatlakozók segítségével megváltoztathatja a cső irányát, pl. elkerülheti az olyan akadályokat, mint a falak stb. Általában 45 és 90 fokos szögekkel, de speciális igények esetén 60 fokos szögekkel is kaphatók. A könyökök és szögcsatlakozók helytakarékos csőrendszerek gyártására is használhatók.

A könyökök és a szögcsatlakozók minden különböző alakú (általában külső vagy első) csatlakozóval és szöggel rendelkező rendszerben kaphatók. Gyakran a keresztmetszetek szűkítésére is alkalmasak.

Példa T-idomokra a MISUMI-tól
Példa egy könyökidomra a MISUMI online áruházában

T-szerelvények és keresztszerelvények

A T-szerelvények és keresztszerelvények lehetővé teszik az áramló közeg több ágba történő elosztását, pl. több csatlakoztatott terheléssel rendelkező hálózatokban. T-illesztéssel vagy keresztillesztéssel további ágak hozhatók létre. A keresztszerelvények ideálisak összetett rendszerekhez, különösen akkor, ha helytakarékosságra van szükség.

A T-csatlakozók és keresztcsatlakozók minden különböző alakú (belső vagy külső), csatlakozóval és szöggel rendelkező rendszerben kaphatók. Lehetőség van a keresztmetszet redukcióval történő módosítására is.

Szűkítés/szűkítők

A szűkítők különböző átmérőjű csöveket csatlakoztatnak. A szűkítőket gyakran használják a rendszerben lévő közeg áramlási sebességének módosítására. A csövek keresztmetszetének megváltoztatásának gyakori módjai a redukciós gyűrűk és az excentrikus vagy koncentrikus redukálók. A szűkítőket az áramlás iránya határozza meg, pl. a bemenettől a kimenet irányába. Például az 1/4" - 3/4" jelentése: Bemenet 1/4 hüvelykes (kb. 6 mm) csatlakozóval és kimenet 3/4 hüvelykes (kb. 19 mm) csatlakozóval. A specifikáció azt is meghatározza, hogy az adapter belső vagy külső menettel rendelkezik-e.

Példa egy szűkítésre a MISUMI-nál
Példa egy tömítődugóra a MISUMI-tól

Fedelek és dugók

A fedelek és a dugók állandóan vagy ideiglenesen zárják a csővégeket biztonságosan, pl. ha a csővezetéket már nem használják. A lezárás megakadályozza a túlfolyást vagy a nyomásveszteséget. Ideiglenesen is használhatók a csőrendszer karbantartása vagy nyomáspróbája során.

Csőcsatlakozások optimalizálása

Van néhány dolog, amit szem előtt kell tartani, hogy a csőcsatlakozás biztonságos legyen.

A csőcsatlakozások előzetes szempontjai

Van néhány dolog, amit figyelembe kell venni, hogy megtalálja a megfelelő csatlakozót a számos lehetőség közül. A csövek csatlakoztatásakor gyakran előfordulnak problémák, például két különböző anyag összekapcsolásakor. Egyes anyagkombinációk reakcióba lépnek egymással, és nagyobb korrózióveszélyt okoznak. Még a helytelenül kiválasztott csőcsatlakozó vagy a túlzott erő is gyakori oka a hibás csatlakoztatásnak.

Ezért a legfontosabb előre tisztázandó pontok a következők:

  • Rendeltetésszerű használat és közeg (hidraulikus, pneumatikus, vákuum, folyadék, gáz)
  • kioldható / nem kioldható
  • A csatlakozó és a csőrendszer anyagainak lehetséges kémiai reakciója (nem nemes és nemes anyag)
  • Hőmérséklet
  • A csatlakozó megfelel a nyomásnak és a közegnek?
  • Vannak-e betartandó előírások (ételkompatibilitás stb.)?
  • Mi az áramlás iránya? Milyen opciók és áramlási irányok állnak rendelkezésre az elosztócsövekhez?
  • Milyen kimenetekre van szükség az elosztócsöveken (belső/külső és keresztmetszet)?
  • Az ezek után továbbra is alkalmazható rendszer- és összeszerelési opciók kiválasztása (csavarok, forrasztás, karimák, présillesztések stb.)
  • Milyen szerszámokra van szükség? Gyakori példák a csővágók, csőkulcsok, szabványos csavarkulcsok és buborékos szintező.

Csatlakozási lehetőségek csőanyag szerint

Az anyagtól és a betéttől függően különböző típusú csőcsatlakozások állnak rendelkezésre:

  • Acélcsövek: Lehetőleg hegesztéssel csatlakoztatva, máskülönben pl. peremes csatlakozásokkal vagy csavaros csatlakozásokkal (pl. menetes csatlakozásokkal).
  • Rézcsövek: Lehetőleg forrasztás vagy préselés. A présszerelvényeket például gyakran használják fűtési alkalmazásokban.
  • Műanyag csövek: Lehetőleg dugaszolható csatlakozások, befogócsatlakozások, ragasztókötés és hegesztés. A dugaszolható csatlakozásoknál például a csövet egyszerűen egy szerelvénybe kell helyezni. További eszközökre nincs szükség.
  • Rozsdamentes acélból készült csövek: Lehetőleg préselés, hegesztés. A présszerelvények szintén gyors és tiszta módszernek számítanak.
  • Kompozit csövek: Lehetőleg préseléssel vagy leszorítással. Bilincses szerelvények rögzítik a csövet egy záróanyával.
  • Öntött csövek: Lehetőleg karimák, csatlakozóegység. Az aljzat-összekötők tömítőgyűrűvel vannak felszerelve, ami különösen szoros csatlakozást biztosít.

Megfelelő anyagok alkalmazás szerint

A megfelelő anyag kiválasztása a kívánt alkalmazástól függ. Például a csőcsatlakozás magas korrózióállósága alapvető fontosságú, ha állandóan víz folyik át a csövön. Ezzel szemben, ha a csőben nagy nyomás uralkodik, ezt a csőcsatlakozás kiválasztásakor is figyelembe kell venni. Az alábbi áttekintés néhány gyakori anyagot és azok alkalmazását mutatja be:

  • PVC: Vízrendszerekhez készült, mivel ellenáll a vegyszereknek és a korróziónak.
  • Réz: A réz könnyű és alakítható, viszonylag jó korrózióállósággal.
  • Sárgaréz: A korrózióállóság mellett a sárgaréz nagy nyomóerővel rendelkezik.
  • Rozsdamentes acél: A rozsdamentes acél különösen robusztus és tartós.
  • Feketeacél (szénacél): alacsony költség, nagy nyomóerő és hőállóság, de alacsony korrózióállóság
  • Horganyzott acél: valamivel magasabb költség, mint a feketeacél, de jobb korrózióállóságot és kompatibilitást biztosít más csőanyagokkal, miközben nagyjából azonos tulajdonságokkal rendelkezik

Acélanyag-útmutatónkat javasoljuk az acélanyag-választás optimalizálásához.

Csövek vágása és csatlakoztatása

Az egyenes csövek normál hosszúsága pl. két, három vagy hat méter. Bonyolult csövek esetén ezért gyakran szükség van a csövek kívánt hosszúságúra rövidítésére. Nem előkészített véggel rendelkező csöveket is kaphatók, amelyeknek nem sorjázzák a szélét a levágott végeken. A csőcsatlakozás illeszkedésének optimalizálása érdekében ezért fontos előre megfigyelni bizonyos dolgokat a feldolgozás során, például a csövek vágásakor és sorjázásakor.

Csővágó segítségével számos fémcső és műanyag cső pontosan és egyenesen vágható a cső összenyomása nélkül. A csövet ezután sorjázzák. Különösen a fémcsöveket, például a rézcsöveket kell sorjázni a szerelvények károsodásának megelőzése érdekében, mivel az szivárgásveszélyt jelent. De a PVC-csövek sorjázása is ajánlott. A csövek sorjázása jelentősen hozzájárul a csőcsatlakozások és a teljes csőrendszer minőségéhez és élettartamához. A sorjázóeszköz eltávolítja az éles széleket és sorját. Kézi és automatikus változatban is kaphatók.

A csövek megfelelő előkészítése után a csőszerelvény behelyezhető. Fontos a szoros illeszkedés biztosítása. A csőszerelvényt azonban nem szabad túlzottan szorosra csavarni, mivel ez túlhevülést okozhat. Végül ellenőrizni kell a csőcsatlakozás szivárgását. Ez elvégezhető pl. úgy, hogy lehetővé teszi a közeg beáramlását. Természetesen jobb előzetesen észlelni a szivárgásokat, pl. szivárgásvizsgáló eszközzel vagy speciális szivárgáspermettel. A szivárgás elleni spray olyan hab vagy szappanos folyadék felvitelére használható, amely buborékokat képez a szivárgásnál.

Szabványosítás: Különféle szabványok a csőszerelvényekre

A csőszerelvények besorolása a közös menetkialakítási szabványok szerint történik.

Különböző menetszabványok: SAE, BSP kúpos és párhuzamos

Az alábbi táblázat a legfontosabbakat foglalja össze:

A csőmenetekre vonatkozó közös szabványok
Szabvány menet Konkrét szabványok Leírás
NPT (National Pipe Thread [nemzeti csőmenet]) ANSI/ASME B1.20.1 Az NPT az USA-ban a kúpos menetek szabványa, amelyet főként az USA-ban használnak. A menetek szűkítésével szoros illesztést biztosít.
SAE (Járműipari Mérnökök Társasága) SAE J514, SAE J1453 (hidraulikus szerelvények) Az autóiparban és a gépészetben gyakran használnak SAE meneteket és szerelvényeket. Ezek közé tartoznak a hidraulikus alkalmazásokhoz használt kiszélesedő és O-gyűrűs csatlakozások.
BSP (British Standard Pipe [Brit Szabvány Csövek]) BS EN 10226, BS 21, IZO 7/1 A BSP a hengeres (BSPP) és kúpos (BSPT) menetek szabványa, amelyeket főként Európában és a Nemzetközösségben használnak. A BSPP a "British Standard Pipe Parallel", míg a BSPT a "British Standard Pipe Tapered" rövidítése.
BSPT (British Standard Pipe Tapered [Brit Szabvány Kúpos Cső]) ISO 7/1, BS EN 10226-1 A BSPT menetek kúposak, így szoros illesztést tesznek lehetővé. Gyakran használják nagy nyomású alkalmazásokban.
DIN (Német Szabványügyi Intézet) DIN 2353, DIN ISO 8434-1 A DIN meneteket főként Európában használják, és hidraulikus és pneumatikus rendszerekhez készültek. Biztonságos és szivárgásmentes csatlakozásokat biztosítanak.
JIC (Közös Ipari Tanács) SAE J514 A JIC (más néven 37 fokos kúpos szerelvények) hidraulikus csőszerelvények, amelyeket széles körben használnak a gépészetben és a mezőgazdasági iparban.
ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) ISO 8434, ISO 49 Az ISO szabványok számos csőszerelvényre vonatkoznak, és támogatják a nemzetközi kompatibilitást és biztonságot.

Kérjük, látogasson el kiterjedt techblogunkra, ahol további információkat talál a szabványos csőmenetek méreteiről.