Forgó görgő kiválasztása 7 lépésben

A forgó görgők bármilyen típusú tárgyak mozgathatóságát biztosítják. A gépészet és az üzemépítés különösen gyakran megkövetelik az eszközök nagy távolságra történő szállítását. A forgó görgőknek köszönhetően ez könnyen és hatékonyan megvalósítható. Ez a cikk fontos kiválasztási kritériumokat mutat be a forgó görgőkhöz.

Mi az a forgó görgő?

A forgó görgők sokoldalú alkatrészek, amelyek számos területen alkalmazhatók. Általában közvetlenül a berendezésekre vagy gépekre vannak felszerelve, hogy megfelelő mobilitást biztosítsanak számukra. Modelltől függően a forgó görgők korlátozott elforgatási tartományban vagy körülbelül 360°-ban forgathatók, ami rugalmas mozgást tesz lehetővé minden irányban. A forgó görgők különböző anyagokból készülnek, amelyeket a terhelési kapacitás és a padlóviszonyok követelményeitől függően választanak ki. A poliuretán például nagy terhelhetőséget és kopásállóságot biztosít, míg a gumi jó csillapítást és csendes mozgást garantál.

Az egyszerű forgó görgők mellett vannak különleges változatok, mint például:

  • Dupla forgó görgők a nagyobb stabilitásért
  • Rögzített görgők egyenes vonalú mozgáshoz
  • Nagy teherbírású görgők különösen nagy terheléshez
  • Forgatható görgők fékkel a véletlen mozgások megakadályozására
  • Forgatható görgők ütközővel a forgatási tartomány korlátozásához
  • Emelő forgó görgők rögzítőlábbal a forgó görgő felemeléséhez, amikor az egység le van parkolva

Hogyan válassza ki a megfelelő forgó görgőt ilyen választék mellett? A következő lépések segítséget nyújtanak.

Előkészítés – határozza meg a terhelési kapacitást

A forgó görgő terhelhetősége határozza meg, hogy alkalmas-e a rendeltetésszerű használatra, vagy például több görgő szükséges-e a teher szállításához. Ezért ez a paraméter a legfontosabb előfeltétele a forgó görgő kiválasztásának. A forgó görgő T terhelési kapacitását a következő paraméterekből számítjuk ki:

  • E = A szállítóberendezés holtsúlya
  • Z = Maximális teherbírás
  • n = Teherviselő görgők száma
  • S = Biztonsági tényező*

A számításhoz a következő képlet használható:

T = \frac{E+Z}{n} \times S

A biztonsági tényező figyelembe veszi a szabványtól eltérő üzemi körülményeket. A számítás figyelembe veszi a forgó görgő átmérőjének arányát az akadály magasságához és a sebességhez képest. Különbséget kell tenni a kézzel működtetett és a külsőleg hajtott modellek között. A következő biztonsági tényezők érvényesek:

  • 1,0–1,5: Kézi működtetés beltérben, az akadály magassága a kerék átmérőjének 5%-ánál kisebb
  • 1,5–2,2: Kézi működtetés kültéren, az akadály magassága nagyobb, mint a kerékátmérő 5%-a
  • 1,4–2,0: Motorral üzemeltetett egység beltérben, az akadály magassága a kerékátmérő 5%-ánál kisebb
  • 1,4–2,0: A motor kültéren működik, az akadály magassága nagyobb, mint a kerékátmérő 5%-a

1. lépés - Válassza ki a görgőt terhelési kapacitás szerint

A szükséges T terhelési kapacitás közvetlenül befolyásolja a lehetséges forgó görgők kiválasztását. 100 kg-os terhelésig a könnyű igénybevételre tervezett forgó görgők általában elegendőek. Nagy teherbírású forgó görgők használata javasolt nagy igénybevételre méretezett alkalmazásokhoz, különösen 500 kg-os vagy annál nagyobb súlyú alkalmazásokhoz. Ezek a forgó görgők szintén elérhetők a MISUMI kínálatában a webáruházban. Az alkalmazástól és a szükséges terhelhetőségtől függően a forgó görgőcsapágyat ezek függvényében kell kiválasztani. Például a kiváló minőségű csapágyak, amelyek garantálják az egyenletes mozgást, elengedhetetlenek a görgő nehéz terheléshez való használata esetén. A szemcsapágyak és görgőscsapágyak például ideálisak ehhez. A golyóscsapágyakkal ellátott forgó görgők nagyobb sebességgel és könnyű mozgással járó alkalmazásokhoz alkalmasak.

2. lépés - A görgő átmérőjének meghatározása

A forgó görgő átmérője határozza meg annak manőverezhetőségét és navigálhatóságát. A kerékátmérő meghatározásakor a következő előzetes szempontokat kell figyelembe venni: A forgó görgőt beltéren vagy kültéren fogják használni? Milyen sebességeknek van kitéve, és milyen körülmények között? A kisebb görgőátmérőjű görgők például sima és kemény felületeknél, valamint kisebb haladási sebesség mellett beltérben is használhatók. Ezek általában gyorsabbak, és csökkentik a szállított teher teljes magasságát, ami fontos döntési szempont lehet a szűkös helyeken történő alkalmazás során. A nagyobb átmérőjű kerekek könnyebben leküzdhetik az akadályokat, különösen egyenetlen vagy durva felületeken. A gördülési ellenállás általában kisebb. Ezek a kerekek ezért alkalmasak nagy terhelés esetén vagy kültéren való használatra. Még nagyobb sebességnél is általában jó választásnak bizonyulnak.

3. lépés - Kialakítás és változat kiválasztása

A görgő típusa és a rögzítés típusa a forgó görgő rendeltetésétől és a működési hely körülményeitől függ. A következő kérdések egy kezdeti besoroláshoz nyújtanak segítséget:

  • A mozgás kulcsfontosságú szempont, vagy csak a mozgások csak alkalmi mozgások? A sima futású forgó görgők alkalmasak a gyakori mozgáshoz, míg a rögzített fékes görgők vagy görgők alkalmi mozgáshoz alkalmasak.
  • Milyen körülmények állnak fenn nyugalmi állapotban? Szükséges-e szintezés és beállítás, vagy csak a berendezést kell-e biztosítani a kontrollálatlan mozgás ellen? Például vannak szintezőlábas görgők egyenetlen nyugalmi körülményekhez.
  • Hogyan működik a fék? Mekkora hely áll rendelkezésre? Vannak olyan helyzetek, amikor csak az egyik oldalon vagy az egyik oldalról érhetem el a féket? Különböző típusú forgó görgők léteznek beépített lábfékkel,
  • Melyek az útvonal feltételei? Sok kanyar van? Lejtőn van az útvonal, és sok akadállyal kell számolni, mint például küszöbök, LED-ek, hornyok vagy rácsok? A nagy gördülő felületek küszöbökhöz vagy lejtőkhöz alkalmasak; az egyenetlen felületekhez ütéselnyelő kialakítás is elérhető.

A forgó görgők könnyen forgathatók és mogzathatók. A fix görgőknél a mozgás iránya rögzített, ezért elsősorban előre- és hátramenethez alkalmasak. Stabilabb a nyomkövetésük, mert nem lengenek ki. A síngörgő és a fix görgő kombinációja jó manőverezhetőséget biztosít az egyik irányban, és a fix görgők jó nyomonkövetést biztosítanak a másik oldalon.

  • 1 = Rögzített görgő
  • 2 = Forgó görgő
  • 3 = Forgó görgő axiális fékkel
  • 4 = Forgó görgő sugárirányú fékkel

4. lépés - A kerék anyagának meghatározása

A forgó görgőhöz használt anyag hatással van a felhasználó kényelmére, a mozgás könnyedségére és az ellenállásra mozgás és irányítás közben. Az ökölszabály a következő: A kerekeknek puhábbaknak kell lenniük, mint a padlónak, mivel a padló egyébként károsodhat. A forgó görgők anyaga lehet:

  • Gumi
  • PU (poliuretán)
  • Műanyag

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a különböző kerékanyagok tulajdonságairól:

Kerék tulajdonságai anyag szerint
Cikk Gumi Poliuretán-gumi TPE Nejlon (fehér) MC nejlon Polipropilén Fenol Megerősített speciális műanyag Elektromosan vezető gumi Elektromosan vezető MC nejlon Öntvények
Kopásálló ++ ++ + + ++ 0 + 0 ++ ++ ++
Olajállóság 0 + 0 ++ ++ ++ ++ + 0 ++ ++
Vízállóság ++ + ++ ++ ++ ++ + + ++ ++ +
Költségek ++ + + ++ 0 ++ 0 + + 0 +
Zajterhelés ++ + + -- 0 -- 0 0 ++ 0 --
Megengedett terhelés 0 ++ 0 0 ++ 0 ++ ++ 0 ++ ++
Vezetési ellenállás 0 + + + ++ + ++ + 0 ++ +
Gumikeménység, Shore A 70±5 90±5 90±5   ###* ###* ###* ###* 75±5 ###* ###*
Üzemi hőmérséklet -5...60℃ -20...80℃ -10...100℃ -10...120℃ -20...120℃ 0...100℃ -40...180℃ -20...80℃ -5...60℃ -20...120℃ -40...200℃
Tulajdonságok A leggyakoribb kerékanyag. Olcsó, de nem olajálló, és a fekete gumikerekek csíkokat hagyhatnak a padlón. Keményebb, mint a gumi, jó indítási tulajdonságokkal. Jó olajállóság, a padlófelületek szennyeződése nélkül. A gumi és a műanyag közé eső tulajdonságokkal rendelkezik. Alacsony gördülő zaj. Kíméletes siklás nagy keménységgel és flexió nélkül. Hátránya a padlón keletkező karcolás és a gördülő zaj. Jó olajállóság, mint a nejlon esetében, és nagy mechanikai szilárdság. Kiváló olaj- és hőállóság, valamint jó terhelésállóság. Alacsony indítási ellenállás. Kiváló olaj- és hőállóság, valamint jó terhelésállóság. Alacsony indítási ellenállás. A magasabb gáz koromtartalommal rendelkező gumikeverék földként működik. Kiváló mechanikai szilárdság, nagy terheléshez alkalmas. Viszonylag költséghatékony. A magasabb gáz koromtartalommal rendelkező SRB gumikeverék földként működik. Antisztatikus zsírral impregnálva. Ideális tisztatéri környezetben. Gyakran használják magas hőmérsékletű alkalmazásokban a magas hőmérséklettel és az ütésekkel szembeni ellenállása miatt. Hátránya a nehéz kezelhetőség, mert rozsdásodhat és nehéz.
A hátránya az, hogy a kezelése nehézkes, mert rozsdásodhat és maga a súlya is nehéz.
Szimbólumok magyarázata: (++ = Nagyon jó, + = Jó, 0 = Elfogadható, -- = Elfogadhatatlan, ###* = nem meghatározott)

5. lépés - A kerékcsapágyak meghatározása

A kerékcsapágy befolyásolja a gördülési tulajdonságokat, és fontos az általános mobilitás szempontjából. Meg kell felelnie a terhelési kapacitásra, a munkaciklusra, a környezeti hatásokra, az indításra és a gördülési ellenállásra vonatkozó követelményeknek. Az alábbiakban különböző kerékcsapágyakat mutatunk be, valamint azok előnyeit és lehetséges alkalmazásait soroljuk fel:

Szemcsapágyak

A szemcsapágyak költséghatékonyak, egyszerűek, tartósak és korrózióállóak. Elsősorban kis terheléshez, kis sebességhez és közepes gyakoriságú használathoz alkalmazhatók.

Görgőscsapágy

A görgőscsapágyak kis radiális csapágyhézaggal rendelkeznek, ami egyenletes és stabil mozgást biztosít. Nagy terhelhetőségük előnyös nagy teherbírású alkalmazások esetén. A görgőscsapágyak gyakran acélból készülnek, ezért a rendszeres karbantartás elengedhetetlen, mivel érzékenyebbek a szennyeződésekre és a porra.

Golyóscsapágyak

A golyóscsapágyakat nagyon pontos és könnyű gördülési viselkedés jellemzi. Ezeket gyakran használják műanyag változatban könnyű terhelés esetén.

6. lépés - Vegye figyelembe a külső hatásokat

A görgők működését és élettartamát különböző külső hatások befolyásolják. Ezek lehetnek egyrészt a padló állapotai és a padló felülete, amelyek befolyásolják a gördülési, forgó- és indítási ellenállást. Az indítási ellenállás az az ellenállás, amelyet le kell küzdeni a gördülő mozgás elindításához. A gördülési ellenállás az az ellenállás, amely állandó sebességgel való mozgásnál jelentkezik. Ezt hiszterézis okozza (az energiaveszteséget automatikusan az anyag belső súrlódása okozza, amikor a kerék a sávjában gurul). Irányítás közben a forgó ellenállást le kell küzdeni.

Másrészt ezt olyan környezeti körülmények is okozhatják, mint a hőmérséklet, a páratartalom vagy az agresszív vegyszereknek való kitettség. A kiválasztásnál figyelembe kell venni ezeket a tényezőket.

A vegyszerekkel szembeni ellenállás például akkor releváns, ha agresszív vegyszerekkel való közvetlen érintkezés valószínű. Azonban nemcsak magát a vegyi anyagot, hanem az érintkezés időtartamát, a koncentráció mennyiségét és az egyéb környezeti tényezőket is figyelembe kell venni. A savak például korrózióhoz és gödrösödéshez vezethetnek a forgó görgők fémrészein, ami gyengíti a szerkezetet. A lúgos oldatok szintén hasonlóan hatnak a fém alkatrészeken, de gyakran nagyobb felületen. Műanyagok esetén az anyag lassú kémiai bomlását okozzák, ami repedéseket okozhat. Az oldószerek a műanyag görgők megduzzadását okozhatják, majd feloldhatják az anyagot.

A túlzott nedvesség a fémek kopásának korrózió okozta jeleihez is vezethet. A nedvességgel való hosszú érintkezés még a gumin is hidrolízishez vezethet: az anyag töredezetté válik, megreped és elveszti rugalmasságát. Ennek elkerülésére azonban hidrolízissel stabilizált műanyagok is rendelkezésre állnak.

7. lépés - További tulajdonságok

Időnként a forgó görgőket olyan környezetben használják, amely nagyon speciális követelményeket támaszt. Például a tisztaterekre szigorú higiéniai követelmények vonatkoznak. A tisztatéri besorolástól függően szinte semmilyen levegőben lebegő részecske nem megengedett, mivel ezek a termék szennyeződéséhez vezethetnek. Ezekben az esetekben például nem lehet nagy kopású anyagból készült kerekeket használni. A tisztatéri kerekek ezért gyakran antisztatikus anyagból készülnek, sima felülettel, így megakadályozzák a szennyeződés felhalmozódását. Ugyanakkor kopásállóak és könnyen tisztíthatók.

A forgó görgők elektromos vezetőképessége relevánssá válhat az elektronikus és robbanásvédelem szempontjából, illetve az ATEX zónákban. Fontos, hogy a kerék anyaga ne legyen érzékeny az elektrosztatikus töltésre, miközben ideális módon képes a statikus töltések/elektromos töltések leadására is. Az elektrosztatikus töltés ATEX környezetben súlyos gyulladásveszélyt jelent.

További szabványok, például a tisztaterekre vonatkozó ISO 14644-1 szabvány vagy a 2014/34/EU ATEX irányelv is betartandó, ha ilyen körülmények között görgőket használnak.