A megfelelő komponensfelület kiválasztása – Alapvető ismeretek a felület érdességéről

A felületi érdesség és keménység fontos tulajdonságok, amelyeket figyelembe kell venni az alkatrészek kiválasztásakor. Az alkatrész felületének durvaságát vagy felületi érdességét különböző módszerekkel lehet mérni. Ezeket a méréseket azonban gyakran át kell alakítani standard dimenzióvá. Ez a cikk elmagyarázza, hogyan határozhatók meg a durvasági tulajdonságok a JIS B 0031, JIS B 0601, DIN EN vagy ISO szabványok szerint.

Mit jelent a felületi érdesség?

A legtöbb esetben az anyagok felülete nem szabályos szerkezetű. Olyan eltéréseket tartalmaznak, amelyek érdességre, hullámokra és alakra vannak felosztva.

A felületi érdesség vagy érdesség kifejezés a felület magasságának egyenetlenségét jelenti. A durvaság számszerűsítéséhez különböző számítási módszerek állnak rendelkezésre, amelyek figyelembe veszik a felület különböző tulajdonságait.

A felület érdességét különböző módszerek, például polírozás, csiszolás vagy más felületkezelés is befolyásolhatják. A korrózió és a kopás is szerepet játszik.

Általában hogyan számítják ki a felületi érdességet?

A következő paraméterek fontosak az összetevők kiszámításához:

• Érdességi görbe = mért felület állapota (2D)
• R_a = számtani érdességi átlag
• R_z = tízpontos érdességi átlag
• R_y = maximális magasság
• R_mr = anyagrész vagy hordozórész

1. Felületminőség mérése és érdességi görbe meghatározása

Az anyagok és komponensek felületminőségének átfogó és minőségi ellenőrzéséhez a teljes felületet ellenőrizni és elemezni kell. Erre a célra a letapogatási mérőcsúcsok vagy letapogatási eszközök használatosak a letapogatási csúcsnak a komponens felületén való függőleges elhajlásának észlelésére. A felületről egy profil (2D) mentén lehet információt kapni, amely durvasági görbeként van meghatározva. A felületminőség átfogó és kiváló minőségű vizsgálata érdekében a felületet teljes egészében figyelembe kell venni és elemezni kell.

2. Határozza meg az átlagos érdességet R_a

Az érdességgörbe meghatározása után „vágja ki” azt a munkadarabot, amely az átlagos vonal irányába ℓ referenciahosszon túlnyúlik.

Ez a kivágott rész egy új X-tengelyű grafikonon az átlagvonallal és az Y-tengellyel megegyező irányú méretként van ábrázolva. R_a a következő egyenlettel számolva:

Az átlagos érdességet az R_a általában mikrométerben jelzi [μm].

3. Határozza meg a maximális magasságot R_y

Az érdességgörbe meghatározása után „vágja ki” azt a munkadarabot, amely az átlagos vonal irányába ℓ referenciahosszon túlnyúlik.

Ez a kivágott rész egy új X-tengelyű grafikonon az átlagvonallal és az Y-tengellyel megegyező irányú méretként van ábrázolva. AzR_y a következő egyenlettel kerül kiszámításra:

A maximális magasság tehát a globális minimum és a globális maximum közötti távolság.

A maximális magasság R_y általában mikrométerben van megadva [μm].

4. Tízpontos érdesség átlagos R_z meghatározása

Az érdességgörbe meghatározása után „vágja ki” azt a munkadarabot, amely az átlagos vonal irányába ℓ referenciahosszon túlnyúlik.

A legmagasabbtól az „ötödik legmagasabb” csúcsértékig terjedő átlagértékek (Y_P), valamint a legalacsonyabbtól az „ötödik legalacsonyabb” értékig terjedő átlagértékek (Y_v) kerülnek hozzáadásra:

A tízpontos érdességi átlagos R_z általában mikrométerben van megadva [μm].

5. Anyagrész meghatározása R_mr

Az érdességgörbe meghatározása után „vágja ki” azt a munkadarabot, amely az átlagos vonal irányába ℓ referenciahosszon túlnyúlik.

Az anyagrész a pozicionálófelületnek (egy specifikus vágóvonalnak) a megfigyelt ℓ referenciahosszhoz viszonyított része. Az anyagrész meghatározása a következő képlettel történik:

Az R_mr anyagrész általában százalékban van megadva [%].

A szerelvény alkatrészeinek összeállítása

A MISUMI Configurator konfigurációs eszköz segítségével szabadon konfigurálhatja a csapágyakat, tengelyeket és egyéb alkatrészeket.

Válassza ki a komponensek típusát, és állítsa be a kívánt tűréseket.