Festéknedvesítést károsító anyagok - Mik azok az LABS-ek?

A festéket zavaró anyagok rövid LABS esetén hibás eredményekhez vezetnek az anyagok és a munkadarabok bevonatolásakor. A későbbi javításokhoz óriási erőfeszítés szükséges. Ezért fontos ismerni a gyártásban lévő LABS forrásait, és szükség esetén megelőző intézkedéseket tenni. Az alábbiakban bemutatjuk a LABS forrásait, és bemutatjuk a LABS azonosításának és megszüntetésének lehetőségeit.

Mik azok a festéknedvesítést károsító anyagok?

A festéket zavaró anyagok, röviden a LABS, a festési folyamat során, valamint a bevonatok és ragasztók használata során hibákhoz vezetnek. Ezek a hibák például úgynevezett kráterek vagy nedvesedési zavarok révén válnak észrevehetővé. A probléma okai általában bizonyos szennyezőanyagok, amelyek miatt a festék már nem egyenletesen oszlik el a felület minden részén. Szennyezőanyagok lehetnek például: olajok, zsírok vagy szilikonok. Fizikailag más felületi feszültség felelős: A szennyeződés felületi feszültsége nagyobb, mint a festéké, és ez a festék visszahúzódását okozza. A kráterek például kinyúlhatnak a felületre, ami azt jelenti, hogy nyitva maradnak, és támadási felületet képeznek. Nedvesedési zavarok esetén a filmképződés megszakadása kiterjedtebb, és a felület nem nedvesíthető meg teljesen.

A LABS által okozott hibákat meg kell különböztetni a következőktől: zárványok, buborékok, maradványok a szubsztráton és a permetköd.

• (1) Bevonat
• (2) Felület
• (3) Festéknedvesítést károsító anyagok
• (4) Okozott bevonathiba

Egyébként a szilikonmentes nem azonos a LABS-mentessel. A szilikonmentes kifejezés kizárólag a szilikon hiányára utal. Lehetnek más szennyezőanyagok vagy más anyagok, amelyek rontják a festék nedvesítését. Ugyanakkor a szilikon volt az első anyag, amelyet a nedvesedést károsító anyagként észleltek. A LABS-mentesség szilikont és egyéb anyagokat is magában foglalja.

A LABS forrásai

Az anyagtól függetlenül számos külső forrás is létezik, amelyek LABS-hez vezethetnek:

• kenőanyagok
• működési és kiegészítő anyagok, például mosószerek, súrolószerek, polírozószerek
• csövek és tömítőanyagok
• személyes LABS-források, például kézkrémek, kozmetikumok, élelmiszer-termékek, de műanyag karkötők, aktivitásmérők, okostelefon-tokok is

Azonban nem lehet általánosítani, hogy melyik anyag károsítja a festék nedvesítését. A környezeti feltételek, a bevonandó felület és a bevonat típusa közötti egyéni kölcsönhatást mindig be kell tartani.

LABS Freedom vagy LABS-megfelelőség

Vannak olyan anyagok, például műanyagok, amelyek lágyítószereket vagy hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek festéknedvesítést károsító anyagoknak minősülnek. A LABS-mentes azt jelenti, hogy az ilyen anyagok még nem fordulnak elő az anyagban. Ez azonban nem jelenti automatikusan a LABS-megfelelőséget, csakúgy, mint a LABS-megfelelőség nem jelenti automatikusan a LABS-mentességet. A LABS-megfelelőséget mindig figyelembe kell venni az anyag és a kívánt bevonat vagy festés vonatkozásában. A LABS-megfelelőséget a VDMA 24364 szerint tesztelték. A teszt során nem lehetett festékbenedvesítési zavar. A LABS-szabványoknak való megfelelés érdekében például a felületaktív anyagok módosíthatók bizonyos összetevők eltávolításával úgy, hogy azok már nem generálnak LABS-t. A festékiparban gyakran használnak felületaktív anyagokat nedvesítő vagy diszpergáló szerekként. Ezért nem ritka, hogy a nem LABS-mentes anyag nem mutat festéknedvesítési károsítást a VDMA 24364 szerinti tesztben, és ezért LABS-kompatibilisnek minősül. Fontos megjegyezni, hogy ez csak a teszt során alkalmazott eljárásra vonatkozik. Más festékrendszerek és vizsgálati módszerek eltérő eredményekhez vezethetnek.

Egyes anyagok könnyebben teszik lehetővé a LABS-mentes vagy a LABS-nek megfelelő kezelést. Ennek az az oka, hogy nem tartalmaznak olyan LABS-t, amely kibocsátásra kerülhet, vagy hogy fizikai tulajdonságaik miatt könnyebben tisztíthatók.

LABS azonosítása – A standard VDMA lap 24364

A VDMA szakértők egyesülete, amelynek feladata a LABS tesztelés szabványosítása, és az anyagtól független és az egyéni alkalmazáshoz igazított módon való eljárás kidolgozása. Ezeket az általánosan érvényes teszteket a VDMA 24364 sz. szabványa határozza meg. Fontos megérteni, hogy nem lehetséges az összes LABS átfogó profiljának rendelkezésre bocsátása. Ehelyett a káros hatást az adott egyedi esetben kell igazolni.

Alapvetően a következő kérdést mindig fel kell tenni az értékelendő termékkel kapcsolatban:

• Érintkezik a festékfeldolgozó üzemben lévő festékkel (vagy ragasztókkal és más bevonatanyagokkal)? Érintkezni fog a festendő felülettel?
• Milyen általános feltételek vannak a használat helyén? Ez magában foglalja a környezeti hőmérsékletet, páratartalmat és egyéb paramétereket is.

LABS zónák

A VDMA 24364 sz. szabványa három zónát is meghatároz, amelyek leírják a LABS jelentőségét egy festőműhelyben, majd alátámasztják az ott használt termékek tisztaságára vonatkozó különböző követelményeket.

A közvetlen festési folyamat az I. zónában található. Itt a LABS jelentősége különösen magas, és a tisztasági követelmények a legszigorúbbak: Nem lehetnek festékbenedvesedést károsító anyagok.
A II. zóna még mindig a festékfeldolgozás területén van, de már a közvetlen érintkezési zónán kívül. Ezen a területen bizonyos mértékben tolerálhatóak a szennyezőanyagok, azonban nem fordulhatnak elő észlelhető festékhibák.
A III. zóna már nem számít festékfeldolgozási területnek, de még mindig a műveleten belül van. A LABS szabályok itt már nem helytállóak. Nem befolyásolják a festési folyamatot. Ha a termékeket egyszerre több zónában használják, minden zónára vonatkozó követelménynek meg kell felelnie.

A követelmények alapján a termékek öt csoportra oszthatók, amelyek mindegyikét különbözőképpen tesztelik. Az „A” csoportba tartozik például minden olyan termék, amely közvetlenül érintkezik festékkel, oldószerrel vagy felülettel; a „B” és „C” csoportba tartoznak azok a termékek, amelyek közvetetten érintkeznek velük. A T csoportba tartozó termékeket magas hőmérsékleten használják, így azok relevánsak a LABS számára. Az S csoport olyan anyagokat tartalmaz, amelyeket a festendő felületre visznek fel, vagy átvihetők az első két zónába.

LABS megfelelőségi tesztek a VDMA 24364 sz. szabványa szerint

A LABS megfelelőségi teszthez a következő lépések szükségesek a VDMA 24364 sz. szabványának megfelelően:

• válassza ki a termékcsoportot és a tesztosztályt.
• végezzen nulla tesztet.
• végezze el a vizsgálatot, értékelje és dokumentálja azt.

A termékcsoport és a tesztosztály kiválasztásakor mind a termék rendeltetésszerű használata, mind a fent leírt zónabesorolás hasznos lehet. A tesztosztályt ezután a terheléstől függően választják ki, amikor rendeltetésszerűen használják. A tényleges teszt előtt a nulla teszt elengedhetetlen. Ez biztosítja, hogy az összes használt teszt- és munkaberendezés, valamint maga a munkakörnyezet megfeleljen a LABS-nek. Ellenkező esetben nem lehet megbízhatóan felmérni, hogy a hibákat a munkakörnyezet vagy maga a teszttárgy okozza-e. A nulla teszt például egy alkalommal a tervezett tesztnek vetheti alá a tesztdokumentumot.

Ezt követően a tényleges tesztet elvégzik. A tesztmintát arra a tesztdokumentumra helyezik, ahol a tesztre sor kerül. Ez lehet például a tesztminta oldószerrel történő öblítése. Várjon, amíg az oldószer teljesen elpárolog, majd végezze el a festési folyamatot. A polimerizált állapotban a festékfilmet ezután kiértékelik. Az értékelés további segédeszközök nélküli szemrevételezésből áll. Eredményként vagy a LABS-nek megfelelő, vagy a LABS-nak nem megfelelő eredményt lehet figyelembe venni. A mennyiségi meghatározás nem az ilyen típusú vizsgálat célja. Fontos megjegyezni azt is, hogy vannak LABS-függő és LABS-független hibamintázatok, pl. kráterek jelentek meg, de a felületet teljesen átnedvesítették festékkel. Ebben az esetben a termék továbbra is megfelel a LABS előírásainak.

Elkerülési és kiküszöbölési stratégiák

A LABS forrásai számosak, ezért még fontosabb, hogy előre biztosítsuk a gyártás LABS-kompatibilitását. A nem LABS-kompatibilis termékeket el kell távolítani az adott gyártásból. Alternatívaként a LABS tisztításnak különböző módszerei is léteznek, pl. nedves vegyszer vagy plazma segítségével.

Ha festékhibák fordulnak elő, az egyetlen lehetőség általában a lecsiszolás, vagy a legrosszabb esetben a leselejtezés. Azonban minden csiszolás újratisztítást is igényel, és az érintett részt újra kell festeni. Ez magas költségekkel jár, ezért a festékek és bevonatok feldolgozása és előkészítése során a tisztaság a legfontosabb.