Áruházunkat magyarra fordítjuk!
Mivel sok termék van az oldalunkon, ez időbe fog telni. Addig is a termékkatalógusunk angol nyelven lesz elérhető. Megértésüket köszönjük!
Alak- és helyzettűrések az ISO 1101 és a JIS B 0001 japán szabvány szerint: A legfontosabb információk
A DIN ISO 1101 és a JIS B 0001 szabványok lehetővé teszik a tervezőmérnökök számára a pontos alkatrészillesztést. Ezek a szabványok a geometriai termékspecifikáció (GPS) részét képezik.
Mik azok az alak- és helyzettűrések?
Az alak- és helyzettűrések olyan műszaki specifikációk, amelyek biztosítják a méretek és a tűrések egységes kezelését a gyártásban. Főként alkatrészek gyártásához használják azokat az alkatrészek pontosságának biztosítása érdekében.
Az alkatrészek illeszkedési pontosságát különböző tulajdonságok befolyásolják, mint például:
- a felületkiképzés
- a méret
- a vastagság
- a helyzet és a körvonal
A DIN ISO 1101 alak- és helyzettűrések két különböző tűréstípust különböztetnek meg: hibatűrés és helyzettűrés. Ez a két tűrés együttesen jelenti a legfontosabb tényezőket a pontos alkatrész-illeszkedés biztosításához.
- A hibatűrés jelzi a megengedett eltéréseket az alkatrészek méreteiben és alakjában.
- A helyzettűrés az alkatrészek helyzetének megengedett eltéréseit jelzi.
Hogyan használják az alak- és helyzettűréseket?
Az alak- és helyzettűrések meghatározásakor fontos figyelembe venni a gyártási folyamatokat, az anyagokat és a környezeti feltételeket. A méreteket úgy kell kiválasztani, hogy azok megfeleljenek a gyártási technológiának, és a kívánt illeszkedési eredmény elérhető legyen. Ebből a célból a felhasználónak ismernie kell az adott alkatrész és a gyártási folyamat követelményeit.
A megbízható illeszkedés érdekében fontos a megfelelő anyag kiválasztása is. Az anyag kiválasztása függ a műszaki követelményektől és attól a környezettől, amelyben az alkatrészt használják.
Milyen szimbólumokat használnak az ISO 1101 szabvány szerinti műszaki rajzon?
Az alakot jelölő szimbólok
Megjelölés | Szimbólum | Meghatározás |
---|---|---|
Egyenesség | Területek esetében: A tolerált vonalnak minden síkban két párhuzamos vonal között kell lennie, t távolsággal. Megjegyzés: A felületeken az egyenességet a vonal irányába kell mérni a jelzett nézetben. A felületek az X tengelyen egyenesek lehetnek, még akkor is, ha az Y tengely mentén hajlítottak. Tengelyek esetében: A tolerált tengelynek hengerben kell elhelyezkednie (⌀ = t). |
|
Síklapúság | A tolerált területnek két párhuzamos sík között kell lennie (távolság: t). | |
Köralakúság | A tolerált kerületi vonalnak minden szakaszsíkban merőlegesnek kell lennie a központi tengelyre két koncentrikus kör között (Δr = t). | |
Hengeresség | A tolerált külső felületnek két közös tengelyű henger között kell lennie (Δr = t). | |
Vonalprofil | A tolerált profilnak minden síkban két egyforma távolságú burkológörbe között kell lennie, amelyek távolságát körök határozzák meg (⌀ = t). | |
Felületprofilok | A tolerált területnek két egyenlő távolságú burkolófelület között kell elhelyezkednie, amelyek távolságát gömbök határozzák meg (⌀ = t). Megjegyzés: A kör vagy a gömb középpontja az ideális vonalon vagy területen van. |
Irányt jelző szimbólumok
Megjelölés | Szimbólum | Meghatározás |
---|---|---|
Párhuzamosság | Területek esetében: A tolerált területnek két sík között kell lennie (távolság t), amelyek párhuzamosak a referenciával. Tengelyek esetében: A tolerált tengelynek olyan hengerben (⌀ = t) kell elhelyezkednie, amelynek tengelye párhuzamos a referenciával. |
|
Merőlegesség | Területek esetében: A tolerált területnek két sík között kell lennie (távolság t), amelyek merőlegesek a referenciára. Tengelyek esetében: A tolerált hengertengelynek a referenciaterülethez képest függőleges hengerben kell lennie (⌀ = t). |
|
Szögletesség | Területek esetében: A tolerált területnek két sík (távolság t) között kell lennie, amelyek a referenciához képest meghatározott szögben hajlanak. Tengelyek esetében: A tolerált tengelynek két párhuzamos sík (távolság t) között kell lennie, amelyek a referenciához képest meghatározott szögben hajlanak. |
Hely szimbólumok
Megjelölés | Szimbólum | Meghatározás |
---|---|---|
Pozíció | A furat közepének olyan négyzetben kell lennie (a = t), amelynek középpontja megfelel a furat elméletileg pontos pozíciójának. A négyzet elméletileg pontos méretek szerint van igazítva a(z) ⌀ szimbólummal: A furat közepének olyan körben kell lennie (⌀ = t), amelynek középpontja megfelel a furat elméletileg pontos pozíciójának. A tűrés értéke előtti ⌀ szimbólum (lásd a tűréshatár-tartományt (kép)) A területek helyzete is meghatározható. |
|
Koncentrikusság | A tolerált kör középpontjának egy körben kell feküdnie (⌀ = t), amelynek középpontja a referenciához képest koncentrikus. A tolerált terület tengelyének egy hengerben kell feküdnie (⌀ = t), amelynek tengelye koaxiális a referenciához képest. Megjegyzés: Koaxialitás nem mérhető, ha a hengeres test túl rövid. |
|
Szimmetria | A tolerált középső síknak két párhuzamos sík (távolság t) között kell lennie, amelyek a referenciához képest szimmetrikusak. |
Szimbólumok a kifutáshoz
Megjelölés | Szimbólum | Meghatározás |
---|---|---|
Kifutás (radiális) | A referenciatengely körüli forgásnál a kifutási eltérés nem haladhatja meg a t-t. | |
Axiális kifutás (axiális) | A referenciatengely körüli forgásnál az axiális kifutás eltérése nem haladhatja meg a t értéket. | |
Teljes kifutás (radiális) | A referenciatengely körüli többszörös forgatások és egyidejű axiális elmozdulás esetén a kifutási eltérés nem haladhatja meg a t értéket. | |
Teljes axiális kifutás (axiális) | A referenciatengely körüli többszörös forgatások és egyidejű radiális elmozdulás esetén az axiális eltérés nem haladhatja meg a t értéket. |
Milyen hatást gyakorolnak az általános tűréshatárok és a DIN ISO 2768-1 szabvány?
Általános tűréshatárok a DIN ISO 2768-1 szabvány szerint fontos tényezőt jelentenek az alkatrészek tökéletes illeszkedése szempontjából. Meghatározzák a gyártási folyamat során az alkatrészek formai, méretbeli, helyzetbeli és tájolási eltéréseit.
Ezek a tűréshatárok az alkatrészek pontosságának biztosítására használhatók további mérések nélkül.
Japán gyártóként a MISUMI termékeit a JIS B0401szabvány szerint gyártja, amely megegyezik a DIN ISO 2768-1 szabvánnyal.
Tudjon meg többet az általános tűréshatárokról itt.