Áruházunkat magyarra fordítjuk!
Mivel sok termék van az oldalunkon, ez időbe fog telni. Addig is a termékkatalógusunk angol nyelven lesz elérhető. Megértésüket köszönjük!
A rugók saját rezgési viselkedése
A gépészetben a feszítő- és nyomórugók a mechanikai rendszerek, alkalmazások és felhasználások tervezésének fontos részét képezik. A rugók tulajdonságai, mint például a visszatérítő erő és a rugóállandó, befolyásolják a gépek teljesítményét és működését. E tulajdonságok és a rugós rendszerek rezgési viselkedésének megértése érdekében ebben a cikkben a rugós rendszerek, valamint a természetes frekvencia és a rezonancia közötti fizikai kapcsolatot vizsgáljuk.
A rugók fizikai tulajdonságai
A mechanikai rendszerek egyik legfontosabb eleme a feszítő- és kompressziós rugók, amelyeket egyszerűen „rugóknak” neveznek. Képesek feszíteni és összenyomni, így mozgási energiát tárolhatnak. Ez az energia akkor szabadul fel, amikor a rugó visszatér eredeti formájába.
A rugók fizikai tulajdonságai számos tényezőtől függenek. Az anyag, amelyből a rugók készülnek, továbbá alakjuk és méretük, valamint a terhelésük módja döntő fontosságú. Ezenkívül a külső tényezők, például a hőmérséklet és a páratartalom is befolyásolhatják a rugók tulajdonságait.
A rugók saját rezgési viselkedését fizikai tulajdonságaik határozzák meg. Ezek közé tartozik a sűrűség, a rugalmassági modulus, a rezgéscsillapítás és a merevség. A rugók saját rezgési viselkedését az alkalmazás típusa is befolyásolja.
A progresszív jelleggörbe azt jelenti, hogy minél jobban összenyomja a rugót, annál nagyobb erőt kell használnia annak további összenyomásához. Ezt a hatást a kúpos alakú rugók biztosítják.
A lineáris jelleggörbe azt jelenti, hogy az erő állandó marad, amikor a rugót összenyomják. Erre a hatásra henger alakú rugókat használnak.
A degresszív jelleggörbe azt jelenti, hogy minél jobban összenyomja a rugót, annál kisebb erőt kell kifejtenie az összenyomásához. Ehhez a hatáshoz egymásra helyezett tárcsarugók használatosak.
Harmonikus rezgések
A harmonikus rezgések olyan nem csillapított rezgések, amelyeknél a visszatérítő erő arányos a rugó elhajlásával.
Amikor egy rugót elhajlítanak az egyensúlyi helyzetéből, majd elengednek, az elkezd rezegni. Ezek a rezgések harmonikusak, ha a visszatérítő erő, azaz az egyensúlyi helyzet irányába ható erő mindig arányos az elhajlással. A harmonikus rezgéseknek rögzített frekvenciájuk van, és nem állnak le maguktól a kezdeti külső erőbehatás után.
Csillapított rezgések
A valóságban a rugók rezgése alapvetően csillapított, mert a külső hatások, például a súrlódás vagy a levegő ellenállása miatt idővel a rezgés csökken. Ez azt jelenti, hogy a rezgés amplitúdója fokozatosan csökken, amíg a rezgés végül meg nem áll. A rezgés időtartama így a rugó csillapításával csökken, a fizikai tulajdonságaitól függően.
A csillapítás befolyásolja a rugó saját rezgési viselkedését azáltal, hogy a rezgés során energiaveszteséget okoz. Amikor egy rugó rezeg, súrlódás és egyéb tényezők miatt energiát szabadít fel. Ez a rezgés fokozatos csökkenését okozza. A csillapítás megváltoztatja a rugó rezgési viselkedését a rezgés gyakoriságának és amplitúdójának csökkentésével. Ez azt jelenti, hogy a csillapított rezgések sokkal kevésbé érzékenyek a rezonancia szempontjából.
A csillapított rugó saját rezgési viselkedésének megértéséhez figyelembe kell venni a rugó csillapítási tulajdonságait. A csillapítást különböző tényezők befolyásolhatják, mint például a rugó alakja, az anyaga és a környezet, amelyben használják.
Az ipari lengéscsillapítók a rugókon kívül a rezgések csillapítására is használhatók.
A rugóállandó mint döntő paraméter
A természetes frekvencia fontossága
A mechanikai rendszer belső rezgése vagy természetes frekvenciája azt a frekvenciát írja le, amelyen a rendszer rezeg egy külső gerjesztés után. A rugók saját rezgési viselkedése fontos a mechanikus rendszerek rezgési jellemzőinek megértéséhez.
Ha egy rugó be van építve egy mechanikus rendszerbe, az befolyásolhatja a rendszer rezgési viselkedését. Rugós inga esetén (függőleges és lengő egyaránt) a természetes frekvencia függ a „k” rugóállandótól és az ingatest „m” tömegétől.
A rezgésegyenlet alapján a következő képlettel számítható ki a rugó természetes frekvenciája:
Rezonancia egy rugós rendszerben
A rezonancia egy fontos mechanikai jelenség, amely számos alkalmazásban előfordulhat. Fontos megérteni, hogyan alakul ki a rezonancia, és milyen hatással van a rugós rendszerek teljesítményének optimalizálására. A tervezés során a rugós rendszerek természetes frekvenciái és rezonanciái nagyobb jelentőséggel bírnak, ha az alkalmazás stabilitásának és biztonságosságának következményeiről van szó.
Rezonancia akkor jelentkezik, ha a rugórendszerre ható külső erő megfelel egy rugó természetes (saját) frekvenciájának. Amikor eléri ezt a frekvenciát, a rendszer a lehető legnagyobb amplitúdóval kezd rezegni. Ezt rezonanciának nevezzük.
Tételezzük fel, hogy egy alkalmazás egy rezgő adagolóból áll, amely rugós lábemelő csavarokra van felszerelve. Ebben az esetben rezonanciahatás léphet fel, ha a rezgő adagoló frekvenciája közel van a rugós lábemelő csavarok természetes frekvenciájához. Ez a rezonanciahatás végső soron az alkalmazás rezgési amplitúdóját eredményezheti, amely tovább nőhet, és stabilitása és biztonsága többé nem biztosított.
A rezonancia hatása a rugós rendszerben nagyon súlyos lehet. Ha a rugórendszer túl erősen rezeg, az károsíthatja a konstrukciót, vagy előre nem látható mozgásokat okozhat.
Így kijelenthető, hogy egy konstrukció rezonanciáit általában el kell kerülni.
- Az összes természetes frekvencia nem egyenlő = JÓ
- Az összes természetes frekvencia egyenlő = ROSSZ


Hogyan előzhető meg a rezonancia?
Már megállapítottuk, hogy a természetes frekvencia fontos tényező a nemkívánatos rezonancia előfordulásában egy alkalmazásnál. Hogyan lehet ezt a tudást a gyakorlatban felhasználni?
-
Határozza meg a tervezett alkalmazás rezgési frekvenciáját.
Az alkalmazás rezgési frekvenciáját a tervezés részeként kell ismerni (pl. az alkalmazás műszaki adataiként). Ennek eredményeképpen a megfelelő rugók a következő lépésekben választhatók ki.
-
Határozza meg a kívánt rugó természetes frekvenciáját.
Megfelelő természetes frekvenciának a rezgési egyenletbe való beillesztésével (lásd a természetes frekvenciára vonatkozó számítási képletet) meghatározhatók a rugókonstansok, amelyek a tervezett alkalmazás rezgési frekvenciájának figyelembevételével megfelelők.
-
A rezgés további csillapítása.
Bizonyos esetekben szükség lehet a rugó rezgéseinek további csillapítására is a nem kívánt rezgések vagy zajok további csökkentése érdekében csillapító anyagok (pl. PU csillapítók) használatával. A csillapított rugórendszer elfogadható szintre csökkenti a rezgéseket, és növeli az alkalmazás stabilitását és biztonságát.
Milyen egyéb intézkedések állnak rendelkezésre a rezgések csillapításához?
Az egyik lehetőség a megfelelő rugó használata az alkalmazás csillapítására. A rugó elnyelheti a rezgő mozgást, és hőenergiává alakíthatja azt, így csillapíthatja a rezgést. Ezt az alapelvet gyakran használják olyan járművekben, ahol rugós rezgéselnyelőket használnak a rezgések elnyelésére az úton.
A lengéscsillapítók a rezgések csillapításának másik módját jelentik. A rugókkal ellentétben a lengéscsillapítók a mozgási energiát közvetlenül hőenergiává alakítják, így lényegesen gyorsabban csökkentik a mozgás mértékét, mint a rugók.
A hatékony lengéscsillapító modernebb példája a PU (poliuretán) csillapító. Ez a fajta anyag nemcsak elnyeli a rezgéseket, hanem a hagyományos gumianyagokhoz képest kiváló ütéselnyelő tulajdonságokkal is rendelkezik.