Gépészeti biztonsági szabványok

A gépészet biztonsági szabványainak való megfelelés kulcsfontosságú szempont a gyártók, üzemeltetők és más érintett felek számára annak biztosítása érdekében, hogy a gépek és azok munkakörnyezete megfeleljen a vonatkozó jogi követelményeknek, és a legmagasabb szintű biztonságot nyújtsa. Ezért a hatékony gép- és üzembiztonság alapvető kritérium, és a gépeken, üzemekben és berendezéseken való balesetmentes munkavégzés alapját képezi. Az összes alkatrész kiértékelése és tesztelése azonban általában sok erőfeszítést igényel. Az általánosan alkalmazandó biztonsági szabványok ezért jó módszert jelentenek az alkatrészek és termékek biztonságosságának szabályozására és utólagos ellenőrzésére. Ebben az összefüggésben ez a cikk a gépek biztonságát, valamint néhány általános biztonsági szabványt és irányelvet vizsgál.

Gépbiztonság a gépészetben

A gépészetben a gépbiztonság a gépek tervezésére, építésére és üzemeltetésére vonatkozik, azzal a céllal, hogy megelőzzék a baleseteket, és biztosítsák az ilyen gépekkel vagy azok közelében dolgozó személyek biztonságát. Ez különböző szempontokat foglal magában, mint például a veszélyforrások elkerülése, a kezelőelemek ergonómiája, az elektromos, mechanikai vagy termikus kockázatok elleni védelem, valamint a biztonsági óvintézkedések bevezetése, mint például a vészleállító kapcsolók vagy a védőeszközök.

A gépek funkcionális biztonsága azon az elven alapul, hogy a gépeket úgy kell megtervezni, megépíteni és üzemeltetni, hogy azok megbízhatóan teljesítsenek bizonyos biztonsági funkciókat, még akkor is, ha hibák vagy meghibásodások fordulnak elő. A funkcionális biztonság célja a balesetek és sérülések kockázatának minimalizálása a potenciális veszélyforrások azonosításával és megfelelő kezelésével.

Hogyan növelhető a gépek funkcionális biztonsága?

A gépek funkcionális biztonságának biztosítása érdekében különböző intézkedéseket tesznek, beleértve a biztonsági funkciók azonosítását, a kockázatok és veszélyek elemzését, a biztonsági célkitűzések meghatározását, a megfelelő biztonsági intézkedések kiválasztását, valamint a bevezetett biztonsági intézkedések érvényesítését és ellenőrzését.

A kockázatértékelés egy olyan szisztematikus folyamat, amely azonosítja, elemzi és értékeli a géphez kapcsolódó potenciális veszélyeket. A fő cél a kockázatok megértése és a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések meghatározása az emberek, a környezet és a tulajdon biztonságának biztosítása érdekében.

Végezzen kockázatértékelést a gépekre vonatkozó irányelv szerint

A gépekről szóló 2006/42/EK irányelv előírja a gyártók számára a kockázatértékelés elvégzését. A kockázatfelmérésnek ki kell terjednie a gép teljes életciklusára, beleértve a gyártást, szállítást, telepítést, üzembe helyezést, használatot, karbantartást és ártalmatlanítást. A kockázatértékelés eredményeit dokumentálni kell, beleértve az összes azonosított veszélyt, értékelést, megtett intézkedést és a biztonsági döntések indoklását.

A kockázatértékelés strukturált megvalósítását a DIN EN ISO 12100:2011-03 nemzetközi szabvány szabályozza „A gépek biztonsága – Általános tervezési elvek – Kockázatértékelés és kockázatcsökkentés (ISO 12100:2010); német EN ISO 12100:2010” címmel. Az ISO 12100 egy úgynevezett „A” szabvány, amely meghatározza a gépekkel kapcsolatos kockázatértékelések általános alapelveit és eljárásait.

Géphatárok meghatározása

Ebben a lépésben a gép alkalmazási határértékei kerülnek meghatározásra. Többek között egyértelműen meg kell határozni, hogy a gép mely funkciókat látja el, és milyen feltételek mellett üzemeltethető biztonságosan és rendeltetésszerűen. Ez magában foglalja a felhasználói határokat is, azaz annak meghatározását, hogy ki működtetheti a gépet, és milyen képesítések vagy tapasztalatok szükségesek a gép biztonságos működtetéséhez. Ezenkívül meg kell határozni a térbeli határértékeket, például a biztonsági távolságokat és térbeli követelményeket, valamint az időkorlátokat, például a gép élettartamát vagy az alkatrészek karbantartási időközeit.

Az összes veszély azonosítása

A veszélyazonosítás és -elemzés célja a potenciális veszélyforrások azonosítása, amelyek egy gép vagy rendszer tervezéséhez, üzemeltetéséhez vagy karbantartásához köthetők. Ide tartoznak a mechanikai, elektromos, termikus, kémiai és ergonómiai veszélyek, valamint a munkakörnyezeti körülményekkel kapcsolatos veszélyek.

Kockázatértékelés

A kockázatértékelés célja az azonosított potenciális veszélyhelyzetek részletesebb vizsgálata és azok hatásainak értékelése. Fontos szempont az előfordulás valószínűsége és a lehetséges károsodás súlyosságának értékelése. Ez magában foglalja annak a valószínűségnek a vizsgálatát, hogy egy adott veszély ténylegesen bekövetkezhet-e, illetve hogy milyen típusú károsodást vagy sérülést okozhat, ha veszélyhelyzet lép fel.

Kockázatelemzés

Az azonosított kockázatokat az előfordulás valószínűsége és a potenciális kár súlyossága alapján osztályozzák. Ez például egy kockázati grafikon segítségével végezhető el. A gép biztonsági kockázat diagramja grafikus ábrázolás, amely a potenciális veszélyek megjelenítésére és a kockázatcsökkentő intézkedések azonosítására szolgál.

Példa illusztrációra – Kockázati diagram a kockázatértékeléshez

S = A sérülés súlyossága: S1 = kisebb sérülés, S2 = súlyos sérülés

F = A veszélynek való kitettség gyakorisága és időtartama: F1 = ritka vagy rövid időtartamú, F2 = gyakori

P = Lehetőségek a kockázat elkerülésére vagy korlátozására: P1 = lehetséges, P2 = alig lehetséges

a = alacsony kockázat, e = magas kockázat

Kockázatcsökkentés

A kockázatértékelés eredményei alapján megfelelő védőintézkedéseket határoznak meg, amelyek hozzájárulhatnak a potenciális veszélyek megelőzéséhez, csökkentéséhez vagy kontrollálásához.

Kockázatcsökkentési intézkedések

A kockázatcsökkentés három lépésből áll:

• Biztonságos tervezés létrehozása, pl. a megfelelő tervezési elvek és összetevők kiválasztásával.
• Technikai és kiegészítő biztonsági intézkedések pl. biztonsági eszközök, például jelzőlámpák vagy fényérzékelők telepítése.
• Felhasználói információk a gépben továbbra is fennálló kockázatokról, a másik két lépésben tett intézkedések ellenére, pl. a gépre vonatkozó figyelmeztetések vagy a kezelési útmutatóban található biztonsági információk révén.

A műszaki védelmi intézkedésekre vonatkozóan további szabványokat is kell tanulmányozni. A gépek elektromos berendezéseire vonatkozó DIN EN 60204-1 harmonizált szabvány meghatározza az áramütés, rövidzárlat és egyéb elektromos veszélyek kockázatának minimalizálása érdekében szükséges elektromos védelmi intézkedések kiválasztásának és használatának követelményeit. Ide tartoznak az olyan intézkedések, mint a védőföldelés, a védőszigetelés, az áramkörök kikapcsolása és a földelési hiba megszakítók. Ezenkívül a DIN EN 60204-1 tartalmazza a gépek elektromos vezérlésére vonatkozó követelményeket, beleértve a vészleállító kapcsolókat, a biztonsági vezérlőket és egyéb biztonsági funkciókat.

Az EN ISO 13849-1 és a 13849-2 szabványok viszont a biztonsággal kapcsolatos funkciók leírásával és megvalósításával foglalkoznak. A biztonsági funkciókat, például a vészleállítást, a védőajtó felügyeletét és a biztonságos leállítási funkciókat a biztonsági vezérlők biztosíthatják. Az ilyen biztonsági ellenőrzések követelményeit az EN ISO 13849-1 szabályozza. Az ISO 13849-2 szabja meg a biztonsági vezérlőrendszerek érvényesítéaének követelményeit annak biztosítása érdekében, hogy azok megfelelően legyenek megtervezve, megvalósítva és üzemeltetve. Ez magában foglalja a tesztelést, az elemzést és a dokumentációt annak biztosítása érdekében, hogy a biztonsági ellenőrzések megfeleljenek az elvárt teljesítménykövetelményeknek.

Kockázatértékelés a kockázatcsökkentést követően

Ez a lépés magában foglalja a kockázatok újraértékelését a kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtása után. Ellenőrzik, hogy a megtett intézkedések hatékonyak voltak-e, és ténylegesen elfogadható szintre csökkentették-e a kockázatot. Ebben az értékelésben az eredeti kockázatértékelésben használt kritériumok alkalmazhatók, beleértve a lehetséges károk valószínűségét és súlyosságát.

A kockázatkezelési folyamat minden lépését gondosan dokumentálni kell. Ez magában foglalja az eredeti kockázatértékelés eredményeit, az azonosított veszélyeket és kockázatokat, a kockázatcsökkentő intézkedések értékelését és kiválasztását, valamint a ténylegesen végrehajtott összes intézkedést.

A CE-jelölés fontossága a gépbiztonság részeként

A gépeken található CE-jelölés azt jelzi, hogy a gép megfelel a vonatkozó európai irányelveknek és szabványoknak az egészség, biztonság és környezetvédelem tekintetében. A CE-jelölés azt jelzi, hogy a gyártó vagy meghatalmazott képviselője kijelenti, hogy a termék megfelel a vonatkozó EU-irányelvekben meghatározott követelményeknek. Gépek és egyéb műszaki termékek esetében a legfontosabb irányelvek a Gépekre vonatkozó irányelv (2006/42/EK), a Kisfeszültségű berendezésekre vonatkozó irányelv (2014/35/EU) és az EMC irányelv (2014/30/EU).

A Gépekre vonatkozó irányelv (2006/42/EK) egy európai irányelv, amely meghatározza az európai piacon elhelyezett gépekre és a biztonsággal kapcsolatos alkatrészekre vonatkozó követelményeket. Meghatározza azokat az alapvető biztonsági és egészségügyi követelményeket, amelyeknek a gyártóknak meg kell felelniük a gépek biztonságos és rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében. Az Irányelv számos szempontot lefed, például a gépek tervezését, gyártását, üzemeltetését és karbantartását, valamint a kockázatértékelést és a CE-jelölést.

Az alacsony feszültségről szóló irányelv (2014/35/EU) szabályozza az 50–1000 V váltakozó áramú vagy 75–1500 V egyenárammal működő gépek és egyéb termékek elektromos berendezéseinek biztonsági követelményeit. Biztosítja, hogy az elektromos berendezések tervezése és gyártása biztonságos legyen az áramütés, rövidzárlat és egyéb elektromos veszélyek kockázatának minimalizálása érdekében. Az Irányelv az elektromos termékek tervezésére, gyártására és CE jelölésére vonatkozik.

Az EMC irányelv (2014/30/EU) meghatározza az elektromos és elektronikus berendezések elektromágneses kompatibilitásának követelményeit. Biztosítja, hogy a berendezés úgy legyen kialakítva és gyártva, hogy az megelőzze vagy elviselje az elektromágneses interferenciát, és ne okozzon interferenciát más berendezésekkel. Az irányelv különböző szempontokat fed le, mint például elektromágneses kibocsátás, interferencia elleni zavartűrés és a berendezés CE-jelölése.

Fontos megjegyezni, hogy a gépen található CE-jelölés nem tekinthető minőségjelnek vagy tanúsítványnak, csupán azt jelzi, hogy a gép megfelel a vonatkozó követelményeknek. A CE-jelölésnek való megfelelést számos eljárással és értékeléssel ellenőrzik, amelyeket a gyártóknak el kell végezniük a gép forgalomba hozatala előtt.