Egyszerű számítási példa a fogaskerekes hajtóművekhez
A fogaskerékhajtások használatának gyakori forgatókönyve a két tengely közötti távolság, amelyen egy erő átvitele történik egy adott áttétel mellett.
A következő számítási példa – gyakorlati értékekkel – egyszerű méreteket használ. A cél a hajtókerék és a hajtott kerék tervezési paramétereinek kiszámítása.
- A gyakorlatban a pontos értékek nem reálisak, ezért a paramétereket 5%-os tűréssel adjuk meg.
- Az összes hosszegység milliméterben értendő [mm].
- A fogaskerékegységek számítása a gyakorlati alkalmazások tapasztalataitól függ. A fogaskerékegységek tervezésekor tartsa be a tanácsokat.
- Az erő általában a nagy fogaskerékről (hajtott kerék) a kisebb kerékre (hajtott kerék) kerül.
- Az 1. index a nagy hajtókerékhez tartozik (pl. dw,1).
- A 2. index a kisebb hajtott kerékhez tartozik (pl. dw,2).
A következők vannak megadva:
- Az áttétel i = 1,9 ... 2,1– a kívánt átvitel 2.
- A tengelytáv a = 33,25 mm ... 36,75 mm– a tényleges tengelytáv 35 mm.
- A kisebb fogaskerék minimális fogszáma z2, min = 11.
- A fejhézag állandó értéke k=1,25.
Tanács: Mindig biztosítson legalább 11 fogat. Ellenkező esetben kopás következik be, mert a fogaskerekek nem kapcsolódnak egymáshoz pontosan.
Meg kell határozni a szükséges tervezési paramétereket:
- A tényleges tengelytávot.
- Az osztókör-, a lábkör- és a fejkörátmérőket.
Először is kiszámítjuk a meghajtó fogszámát.
Ehhez a kimenet megadott z2 fogszáma használatos. A tolerancia miatt először az átvitel alsó határát, majd a felső határát használjuk.
Először az alsó határértékkel: