Csőmenetek – Szabványok és standard méretek

Ez a cikk a csőmenetek szabványos méreteit és azok jelentését vizsgálja. A menetes csövek biztonságos és szoros kapcsolatot biztosítanak a csőalkatrészek és a szomszédos komponensek között. Az iparágban ehhez számos szabvány létezik, például DIN/ISO, JIS, BSP, NPT vagy BSW.

Mik azok a csőmenetek?

A csőmenetek speciális menettípusok, amelyeket csővezetékek csatlakoztatására használnak. Ezeket úgy tervezték, hogy nyomás alatt szoros kötést biztosítsanak, és megakadályozzák a folyadékok vagy gázok kijutását. Nagy előnyük, hogy a csatlakozások ismét meglazíthatók.

Csőmenetek használata

A csőmeneteket általános gépészeti célokra használják a csövek csatlakoztatásához. A csövek géphez történő csatlakoztatása menetes csövek segítségével történik. Például a kúpos menetes kialakítású változatuk tömítésre is alkalmas. Ezek például hidraulikus vezetékekhez vagy leeresztődugókhoz használatosak.

Menetek gyártása

A menetek forgácsolással vagy forgácsolás nélküli módszerekkel készülnek. A forgácsolt változatnál a menetet speciális vágószerszámmal alakítják ki a csövön. A forgácsolás nélküli változat esetében a menetet benyomják az anyagba. Ennek az az előnye, hogy az anyagszálak töretlenek maradnak, és ez nagyobb szilárdságot eredményez. Az alábbiakban felsorolunk néhány gyakori gyártási módszert:

• Vágás: A csőmenetek előállításának leggyakoribb módja a vágás. Általában fémcsövekhez, például acélhoz vagy rozsdamentes acélhoz használják. A menetet menetvágóval vagy menetfúróval vágják be a csőbe. A menetvágó a kívánt menethez illeszkedő menetprofillal rendelkezik. A csőmenetek vágásához pontosságra és gondos illesztésre van szükség, hogy a menet megfelelően legyen vágva.
• Hengerlés: Hengerlés során a csövet két formázott henger vezeti, amelyek a menetet a cső külső falára nyomják. Ezt a folyamatot gyakran használják ötvözött anyagokból készült vagy nagy szilárdságú csövekhez. A hengerlés előnye, hogy a menet nem vágással készül, hanem az anyagba préseléssel, ami nagyobb szilárdsághoz és pontossághoz vezethet.
• Formázás: Csőmenetek létrehozásakor a menetet az anyag eltávolítása helyett a cső formázásával készítik el. Ezt az eljárást gyakran használják műanyag csövekhez. Ebben a folyamatban a csövet a kívánt menetprofillal rendelkező öntőformába melegítik és nyomják.
• Összeszerelés során: Bizonyos esetekben a csőmenetek közvetlenül az összeszerelés során jönnek létre. Például egy ún. menetes szerelvényt csavaroznak a csőre.

Miért fontosak a standard méretek?

A standard méretek elősegítik az iparág különböző szereplői közötti együttműködést. Ezek például a következő tényezőket befolyásolják:

• Egységesség: A szabványosítás által a gyártók, a szerelők és az ügyfelek megbizonyosodhatnak arról, hogy az alkatrészek illeszkednek egymáshoz, és biztonságos kapcsolatot biztosítanak.
• Biztonság: A megfelelő és szoros csatlakozás megakadályozza a szivárgást, ami veszélyt jelenthet.
• Költséghatékonyság: A szabványosított alkatrészek tömeges gyártása alacsonyabb termelési költségeket eredményez.
• Hatékonyság: A szabványos méretek növelhetik a termelési hatékonyságot, mivel lehetővé teszik a szabványosított szerszámokkal és gépekkel való munkát. Ez csökkenti a gyártási folyamatok adaptálásával és átalakításával járó erőfeszítéseket.
• Kommunikáció és dokumentáció: A standard méretek megkönnyítik a műszaki rajzokban, gyártási tervekben, műszaki specifikációkban és egyéb műszaki dokumentumokban való kommunikációt és dokumentálást. Mindez megakadályozza a félreértéseket és a félreértelmezéseket.

A csőmenetekre vonatkozó közös szabványok

Németországban számos szabvány létezik a csőmenetekre vonatkozóan, amelyeket gyakran használnak az iparágban Európában. Ezeket a Német Szabványügyi Intézet (DIN) határozza meg. Fontos ismerni az alkalmazott szabványt, mivel pl. A BSP-menetek és az NPT-menetek nem kompatibilisek egymással:

• Metrikus ISO-menet (ISO 68-01): Hengerességre vonatkozó szabvány, ahol a külső és belső átmérők milliméter-pontossággal vannak megadva. Elsősorban a metrikus rendszerekkel rendelkező országokban szabványos.
• BSP (British Standard Pipe): Széles körben használt hengerességi szabvány, amely két változatban érhető el: BSPT (British Standard Pipe Taper) és BSPP (British Standard Pipe Parallel). Az előbbi egy kúpos csőmenet, a második pedig egy egyenes csőmenet, azaz a menet átmérője a teljes hosszában azonos marad.
• NPT (National Pipe Thread): Az NPT menet az USA-beli amerikai szabvány, amelyet kúpos külső vagy belső átmérő jellemez.
• Whitworth-menet (BSW és BSF): Az eredetileg az Egyesült Királyságban kifejlesztett Whitworth-csőmenetet még mindig használják bizonyos területeken, például az Egyesült Királyságban az autóiparban és régi alkalmazásokban.

A „hüvelykes (M.o.: colos) menet” kifejezés is gyakran előfordul. A hüvelykes menetek a hüvelykben mért menetek általános megnevezései.

Hogyan lehet meghatározni a csőmenet méretét?

A csőmenet méretének meghatározásához először közelebbről is meg kell vizsgálni a hüvelykes és a metrikus menetek közötti különbségeket:

A metrikus menetekre a következő paraméterek vonatkoznak:

• Menet átmérője: A metrikus menetek esetében a menet átmérője milliméterben (mm) van megadva. Ezt az átmérőt gyakran „névleges átmérőnek” nevezik, és a metrikus menetek fő mérőszáma. Ha például egy metrikus menet névleges átmérője 10 mm, a menet külső átmérője is 10 mm.
• Menetemelkedés: A menetemelkedés azt jelzi, hogy milliméterenként hány menet található. Az 1,5 mm-es menetemelkedés például azt jelenti, hogy milliméterenként 1,5 menet található. A menetemelkedés határozza meg a menet finomságát.

Hüvelykes menetek esetén is meg van adva a menetemelkedés. Itt azonban a menetek hüvelykenkénti számára vonatkozik. A hüvelykmenetek másik fontos jellemzője a hossz. Ez a menet vagy a cső fizikai hossza hüvelykben (vagy a hüvelyk részében) mérve. Ez az érték jelzi, hogy a menet vagy a cső összességében milyen hosszú, függetlenül a menetek számától. Egy 6 hüvelyk hosszúságú cső például 6 hüvelyk fizikai hosszúságú, függetlenül a menetek számától.

Megjegyzendő, hogy egy cső tényleges mérete kissé eltérhet a névleges szélességtől, különösen a régi csöveknél vagy a különböző szabványokkal rendelkező országokban.

A hüvelykről a metrikus rendszerre való átváltáskor a következő értékek érvényesek:

• 1,00 hüvelyk = 2,54 cm = 25,4 mm

Standard méretek

Megjegyzés: A kúpos külső menet névleges átmérőjét itt adjuk meg. Kúpos belső menet vagy párhuzamos belső menet esetén az R-t Rc-re vagy Rp-re kell cserélni. (Lásd*) Kúpos menet: Hossz a furatmérő mérési pontjának helyétől a legkisebb átmérő mérési pontjáig. Párhuzamos belső menet: A cső vagy a csőcsatlakozás végétől számított hossz.