A golyóscsapágyak és egyéb gördülőcsapágyak számos gépben megtalálhatók. A beszerelt csapágyak továbbítják a gépházra ható radiális vagy axiális erőket, így lehetővé teszik a különböző mozgó alkatrészek használatát. A tervezési folyamat során már meg kellett határozni a csapágyban fellépő erőket és az ebből eredő terhelést. A csapágy terheléseloszlása és a megfelelő érintkezési pont geometriája alapvető fontosságú a csapágy várható élettartama, funkciója és hatékonysága szempontjából. Ebben a cikkben megnézzük a görgőscsapágyra gyakorolt terhelést, és azt, hogy az érintkező felület geometriája hogyan befolyásolja a görgőscsapágy terheléseloszlását.

Speciális műanyagokat akkor használnak, ha az alkalmazások nagy követelményeket támasztanak az anyaggal szemben vagy speciális tulajdonságokra van szükség. Gyakran szigetelő tulajdonságokkal rendelkeznek, és nagy ellenállásuknak köszönhetően megbízható, kevés karbantartást igénylő anyagként működnek. Nem csoda tehát, hogy speciális műanyagokat használnak számos műszaki területen, valamint olyan rögzítőelemekben, mint a csavarok és anyák. A következő cikk áttekintést nyújt a különböző speciális műanyagokról és azok alkalmazásairól.

Az ipari alkalmazások a nyersanyagok és a kiegészítő anyagok széles választékát használják. Az anyagok tulajdonságainak átfogó ismerete abszolút előfeltétele annak, hogy ezeket a nyersanyagokat a meghatározott alkalmazási területeken felhasználhassák a műszaki környezetekben. A keménységi tesztek segítségével meghatározhatók az anyagok, például az acél alapvető anyagtulajdonságai, mint az anyag keménysége/vezetőképessége és erőssége. A keménység kritikus szerepet játszik az anyagok jellemzésében és minőség-ellenőrzésében. Az acél keménysége információt nyújt mechanikai tulajdonságairól, kopásállóságáról és adott alkalmazásokra való alkalmasságáról. Ebben az összefüggésben különböző keménységi tesztelési módszereket és skálákat fejlesztettek ki az acél keménységének pontos meghatározására és osztályozására. Ez a cikk áttekintést nyújt a szokásos keménységiteszt-módszerekről, az acélanyagok hőkezelési lehetőségeiről, az ebből eredő Vicker keménységi szintekről és azok lehetséges alkalmazásairól.

A gépészmérnökök olyan helyeken támaszkodnak a csillapítóanyagokra, ahol nemkívánatos rezgések, kilengések, ütések vagy zajok fordulnak elő. Ha ezeket a rezgéseket kontrollálatlanul hagyják, azok precíziós veszteségekhez, korai anyagkopáshoz és akár a gép tönkremeneteléhez vezethetnek. Ennek eredményeképpen a csillapítóanyagok nemcsak a gépek élettartamát és teljesítményét növelik, hanem gyakran megvédik őket a károsodástól. A habok, a filc és a gumi mellett speciális műanyagokat is használnak csillapítóanyagok előállításához. Ez a blogcikk áttekintést nyújt a különféle csillapítóanyagokról és azok használatáról.

Létezik az egyenletes mozgás, ahol a test mindig ugyanazzal a sebességgel mozog, és nem gyorsul vagy lassul.

Nem egyenletes mozgásról akkor beszélünk, ha a test sebessége vagy iránya megváltozik a mozgási folyamat során, ami gyorsuláshoz vagy lassuláshoz vezethet. Két eset van: egyenletes gyorsulás és nem egyenletes gyorsulás.

Ezek közé tartoznak a lineáris motorok, a lineáris működtető egységek, a lineáris tengelyek és a lineáris mozgást lehetővé tevő egyéb komponensek. A lineáris motorok speciális kialakítású motorok, amelyek lineáris mozgást generálnak. Erőket generálnak a terhelések lineáris úton történő mozgatására.

A golyóscsavaros hajtások a forgó mozgást precíz lineáris mozgássá alakítják, vagy fordítva. Azokat gyakran használják meghajtóelemként. A golyóscsavaros hajtások használatakor a pozicionálás pontossága kritikus fontosságú. A golyóscsavaros hajtás pozicionálási pontossága részben úgy növelhető, ha előfeszítéssel csökkentjük az orsó és az anya közötti játékot. Mivel azonban ez az előfeszítés megváltoztatja a rendszer mozgásának könnyedségét, léteznek állítható előfeszítésű golyóscsavaros hajtások. A rendszer olyan mértékben előfeszíthető, hogy a golyósanya és a menetes orsó közötti megengedett axiális játék a szabad mozgás túlzott korlátozása nélkül érhető el. Az előfeszítés néhány mikrométeren belül képes elérni a pozicionálás pontosságát. Ebben a cikkben megtudhatja, hogyan működik ez, és milyen pontossági osztályok léteznek.

Az adatok gyűjtése a modern létesítmények központi eleme, különösen a digitalizáció és az Ipar 4.0 vonatkozásában. Az érzékelők ezt a folyamatot lehetővé teszik. Bemeneti adatokat szolgáltatnak, valamint felügyelik és adaptálják a folyamatokat. De milyen típusú érzékelők léteznek? Hogyan választható ki a megfelelő érzékelő egy adott alkalmazáshoz? Ez a cikk bemutatja a különböző érzékelők hatásmechanizmusát és lehetséges alkalmazásait, valamint a megfelelő érzékelő megtalálásához szükséges kiválasztási kritériumokat.

A forgótengelyek a modern gépészmérnöki munka lényeges elemei. A forgótengelyek a forgómozgás átvitelét szolgálják. Ezek olyan különböző anyagokból készülnek, amelyeket kifejezetten az adott alkalmazásnak való megfelelés szempontjából választanak ki. Az anyagok közé tartozik a rozsdamentes acél, a korrózióálló acél és az acél.